Mint ahogy weboldalunk bevezetőjéből kiedrül: a füleki vár csatlakozni kíván az Északi Várak Kulturális Útvonalhoz.

A füleki vár szikla tömbje a természetes alapoktól mérve 60m magas, kelet - nyugat irányban a szélessége 75m, észak - dél irányban pedig több mint 80m.
Három részre osztható: felső vár, középső - és alsó vár. Az eredeti várat a 12. században negyszögletű torony, védőfallal ellátott palota, a délnyugati oldalon cölöpökből kialakított kerítés és árok alkotta. Az 1551-es évben a várat kibővítették, agyúbástyákat, várfalakat, és óolasz ötszögű védőbástyákat (ma is látható Bebek torony) építettek. A hatalmas 6m széles védőfallal megerősítették a gótikus várat, reneszánsz bástyákkal, tüzérségi-tornyokkal vették körül. Megépítettek 3 tüzérségi allást, 6 bemélyedést a csáklyások részére.

Az alsó várat 3 polygonális bástya 2 őrtoronnyal csapóhíddal ellátott kapu és 10m mély árok védte. Az átépítés része volt a város köré épített hatalmas védőfal kapukkal és rondellákkal. A városi erődítményből egyetlen bástya maradt fen. Az alsó várból csak a várudvar egy része maradt meg, a többi rész a város terjeszkedése miatt eltűnt. A vár 1682-ben az ostrom ideje alatt leéget, s azóta romokban áll.

Rövid történet

Már a 12. században valószínűleg kőből épült vár állt a várhegyen. Az első irásos feljegyzés a füleki várról az 1242-es évből származik ahol arról tesznek említést, hogy a füleki vár ellenállt a tatárok támadásainak. A várnak több tulajdonosa is volt, közöttük volt pl. Csák Máté (1311-1321).

1348 és 1385-ből származó iratok királyi tulajdonként említik. A Perényick 1435-ben zálogba kapták meg a várat, majd 1440-ben Erzsébet királynő a vár védelmével Ján Jiskrát bízta meg. 1483-ban Mátyás király hadserege bevette a füleki várát és elűzték Perényi Istvánt. 1490-ben a várat Raskai kapitányra bízzák. Leányát Bebek Ferenc veszi feleségül, sa várat hozományul kapta. Bebek Ferenc a növekvő török veszély miatt 1551-ben A. da Vedano olasz építész tervei alapján hatalmas reneszánsz erődítményé építteti át a várat.

A várost is erőddé építteti át, amely várhoz kapcslódik. Minden igyekezet ellenére 1554-ben a vár a törökök kezébe kerül, akik 39 évig uralták.

Fülek a szandzsák székhelyévé vált, innen uralkodott Hamza bég majd később Hasan bég dél - Szlovákia nagy területe felett. A császári csapatok 1593-ban foglalták vissza a várat a törököktől.

1602 és közötták a országgyűlés parancsára felúították a várat, amelyet Bocskay csapatai foglaltak el. A császári birodalomban folyó hatalmi harc során 1608, 1609 és 1613-ban majd az 1615-ös tűzvész után a várat 1619-ben felújították. A Rákóczi felkelés idején Wesselényi Ferenc volt a várkapitány, aki átállt a császár oldalára.

A vár és a város is fellendül, a Vöröskőn őrtorony épül, az Őrhegyen állandó katonai őrség tartózkodik. A várban a környező megyék tanácskozásai zajlanak. 1650-1664 ig a várkapitány Wesselényi Ádám, tőle örökli várkapitányságot I. Koháry István. 1667-től II. Koháry István lesz a várkapitány, aki 1672-ben felújítja és kijavittatja várfalakat, mintha megérezte volna a Thököly felkelés előkeszületeít.

1678-ban Thököly megtámadta a várat, de nem sikerült bevennie. Az 1682-es év a várra való tekintettel végzetessé vált. Thököly a törököktől kapott jelentős segítséggel (60 ezer katona) újra megtámadja a várat, és kemény harcok után beveszi a várat. A vár leégett, vele együtt megsemmisült a megyei levéltár, a várost lerombolták. A vár azóta is romokban hever. 1972-ben a vár romjait konzerálták. A Bebek bástyát rekonstruálták, melyben a várat és várost bemutató tárlat látható. Napjainkban a vár műemlék.

Forrás: www.filakovo.sk

Kapcsólódó weboldalak:
www.varbarat.lap.hu | felvidekivarak.lap.hu | varepiteszet.lap.hu