Legfrissebb cikkek:
2012-01-23
„Faetüdök XII. – Fajátékok“ a füleki Városi Múzeumban
 | részletek
A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeummal együttműködve 2012. január 26-án 15,00 órakor nyitja meg a „Faetüdök XII. –...

2012-01-16
Pályakezdő művész nyerte a Balassi-kard plakátpályázatát
 | részletek
Szűcs Zoltán szerint az irodalom és a képzőművészet könnyen házasítható Balassi, a madarakkal szárnyaló… Az idei Bálint napi Balassi-fesztivál témájához illeszkedő...

2011-12-22
Mesés Budapest - Europa Nostra-díjas műemlékek a fővárosban
 | részletek
Utazás az aranykorba, amikor Budapest egyenrangú társnak tekintette magát Európa legjelentősebb metrópoliszaival és ehhez mérten építkezett. Egy olyan korszak, amikor megvalósultak a...

»» több friss cikk

Google PageRank




Abaújvár

Abaújvár Észak-kelet Magyarországon, Miskolctól mintegy nyolcvan kilométerre északkeletre, a mai szlovák-magyar határon fekszik. A ma alig kétszázhatvan lelket számláló kis község igen nagy történelmi múltra tekint vissza. A történeti Abaúj megye első központja és névadó települése volt. A falu a Hernád partján emelkedő dombokon épült. A történeti Abaúj megye egyike a Szent István által alapított megyéknek, a XI. század első harmadában már fennállt. Legnagyobb részét az Aba nemzetség birtokolta.

A XI. század első felében épült az abaújvári vár is. A XIV. századi krónikás hagyomány szerint Aba Sámuel (uralkodott: 1041-44) emelte. Neki tulajdonítjuk a megye megszervezését is. A ma is impozáns méretű, 754 méter kerületű, trapéz alakú sánc 3,9 hektáros területet zár körül. A sáncok meglepő épségben élték túl az elmúlt évszázadok viharait.

Maga a vár időről időre a magyar történelem fő sodrába került. Az 1046-ban, oroszországi száműzetésükből hazatérő két Árpád-házi herceg, András és Levente gyűjtötte itt össze seregeit, és választották királlyá Andrást. Csaknem fél évszázaddal később, 1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, Álmos tartotta hatalmában, később azonban megadta magát a várat ostromló bátyjának, Könyves Kálmánnak (uralkodott: 1095-1116). A tatárjárás (1241-42) során Újvárat Északkelet-Magyarország legerősebb erődítményeként tartották számon, amely ellent tudott állni a tatárok támadásának.

A monda szerint a földvár területén temették el a Kabarok által megölt Álmos fejedelmet, aki Abaújváron alussza örök álmát.

A község teljesen a 14. századig esperesi székhely, melynek körzetéhez közel 250 település tartozott. Az abaújvári esperesi templom a vár belsejében állt. Újvár a XIV. század közepéig megőrizte vezető szerepét. 1399-ben a Perényi család tulajdonába került. Első formájában a XI. század végén épült. A vár és az esperesi templom egyaránt a XV. században pusztult el.

Újvár, Abaúj megye központja, a korszak városainak egyike volt. Lakói nemesek, papok, katonák és parasztok lehettek. Ez a városias jellegű település a várdomb egész területére kiterjedt. Az egykor itt állt épületekre a vár 1974-1983 között végzett ásatása szolgáltatott adatokat. A 20. század fordulóján a vár magánkézbe került, és sokáig a 4hektáros területet szántónak használták. Két évvel ezelőtt az önkormányzatnak sikerült megszereznie a vár egy részét.

http://www.pazsiharangszo.ref.hu/


Kapcsolódó oldalak:

www.abaujvar.huwww.varak3d.hu

 

Add a Facebook-hoz






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig







Kiadó | Publisher: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | 3996 Füzér, Rákóczi u. 2. | e-mail: eszakivarak@fuzer.hu | elnök: Perényi Zsigmond | ügyvezető: Horváth Jenő
Terv és kivitelezés | Design: Civertan Bt. | www.civertan.hu Légifotók | Aerial photography: Civertan Bt.