Legfrissebb cikkek:
2012-01-23
„Faetüdök XII. – Fajátékok“ a füleki Városi Múzeumban
 | részletek
A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeummal együttműködve 2012. január 26-án 15,00 órakor nyitja meg a „Faetüdök XII. –...

2012-01-16
Pályakezdő művész nyerte a Balassi-kard plakátpályázatát
 | részletek
Szűcs Zoltán szerint az irodalom és a képzőművészet könnyen házasítható Balassi, a madarakkal szárnyaló… Az idei Bálint napi Balassi-fesztivál témájához illeszkedő...

2011-12-22
Mesés Budapest - Europa Nostra-díjas műemlékek a fővárosban
 | részletek
Utazás az aranykorba, amikor Budapest egyenrangú társnak tekintette magát Európa legjelentősebb metrópoliszaival és ehhez mérten építkezett. Egy olyan korszak, amikor megvalósultak a...

»» több friss cikk

Google PageRank



Aranyhintót rejthet Szendrő vára

A legendák szerint Szendrő vára őrzi a Rákócziak kincseit, és egyesek szerint a hegy gyomra egy aranyhintót is rejthet.

A kutatók a mesés történetek helyett az erődítmény valós múltját kutatják: a 300 évvel ezelőtt felrobbantott vár területén 1997 óta folynak ásatások, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Tomka Gábor vezet.

A Bódva folyó völgyében található Szendrőt a fennmaradt írott források először 1312-ben említik. A dicső múltról és legendás erősségekről azonban nemcsak a kövek mesélnek: 1997 óta Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze munkájának köszönhetően egyre többet tudunk meg az ott élők egykori mindennapjairól is.

A szakember a Múlt-kornak elmondta: Szendrő városának jelentős múltja van, hiszen a késő középkorban már itt magaslott az egyik leggazdagabb főnemesi család, a Bebekek rezidenciája. Ez az alsó vár helyén, a mai főtér közelében állt, ám azt a királyi fegyveresek a Bebek családtól 1566-ban egy ostrom során elfoglalták, mivel Ferenc úr az ellenpárti János Zsigmondot támogatta. A kicsiny magánvárat azonban a helyszínre érkező hadmérnökök alkalmatlanak találták nagyobb létszámú helyőrség elhelyezésére, ezért inkább a felette emelkedő 224 méter magas Várhegyet jelölték ki az új erőd számára.

A korabeli feljegyzések szerint a nagyszabású munkálatok 1578-ban kezdődtek el, amihez az élőerőt a környékbeli vármegyékből kirendelt jobbágyok robotja, vagyis ingyenmunkája jelentette, akik szekereikkel ide fuvarozták a hatalmas mennyiségű követ és faanyagot is, míg a szakmunkákat a pénzel fizetett építőmesterek, ácsok és egyéb mesteremberek végezték el.

A munkát Cristoforo Della Stella itáliai hadmérnök hangolta össze. A két évtizedig tartó építkezéseket már királyi helyőrség vigyázta, akik természetesen a védelem feladata mellett igyekeztek minél nagyobb zsákmányt elragadni a "pogányoktól". Így került sor például 1599-ben a török uralta Szolnok városának kirablására, amikor a végváriak egy petárdával még a várkaput is fel akarták robbantani, de végül a törököknek ágyúlövésekkel sikerült őket elriasztaniuk.


A cikk forrása és folytatása >>itt


Kapcsolódó linkek:
varkonyv.lap.hu | varbarat.lap.hu

Kapcsolodó cikkek:


Add a Facebook-hoz














Kiadó | Publisher: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | 3996 Füzér, Rákóczi u. 2. | e-mail: eszakivarak@fuzer.hu | elnök: Perényi Zsigmond | ügyvezető: Horváth Jenő
Terv és kivitelezés | Design: Civertan Bt. | www.civertan.hu Légifotók | Aerial photography: Civertan Bt.