Legfrissebb cikkek:
2010-09-01
Szlovák-magyar váras weboldalunk
 | részletek
A Felső-magyarországi Várak Egyesülete sikeres pályázatot nyert a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Északi Várak Útján Kulturális Útvonal nemzetközi...

2010-09-01
Új kiállítás nyílt az ozorai várkastélyban
 | részletek
Sajtóközlemény 2010. szeptember 1.   Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Új kiállítás nyílt az ozorai várkastélyban 2010. augusztusától újabb látványossággal gyarapodott a...

2010-08-31
Paleontológiai kiállítóhely létesül a füleki várban
 | részletek
A Füleken és környékén lévő paleontológiai lelőhelyek – főleg az Ajnácskő mellett található Csontos-árok – már a 19. században magukra vonták a paleontológusok figyelmét. Az ásatások...

»» több friss cikk

Google PageRank



Aranyhintót rejthet Szendrő vára

A legendák szerint Szendrő vára őrzi a Rákócziak kincseit, és egyesek szerint a hegy gyomra egy aranyhintót is rejthet.

A kutatók a mesés történetek helyett az erődítmény valós múltját kutatják: a 300 évvel ezelőtt felrobbantott vár területén 1997 óta folynak ásatások, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Tomka Gábor vezet.

A Bódva folyó völgyében található Szendrőt a fennmaradt írott források először 1312-ben említik. A dicső múltról és legendás erősségekről azonban nemcsak a kövek mesélnek: 1997 óta Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze munkájának köszönhetően egyre többet tudunk meg az ott élők egykori mindennapjairól is.

A szakember a Múlt-kornak elmondta: Szendrő városának jelentős múltja van, hiszen a késő középkorban már itt magaslott az egyik leggazdagabb főnemesi család, a Bebekek rezidenciája. Ez az alsó vár helyén, a mai főtér közelében állt, ám azt a királyi fegyveresek a Bebek családtól 1566-ban egy ostrom során elfoglalták, mivel Ferenc úr az ellenpárti János Zsigmondot támogatta. A kicsiny magánvárat azonban a helyszínre érkező hadmérnökök alkalmatlanak találták nagyobb létszámú helyőrség elhelyezésére, ezért inkább a felette emelkedő 224 méter magas Várhegyet jelölték ki az új erőd számára.

A korabeli feljegyzések szerint a nagyszabású munkálatok 1578-ban kezdődtek el, amihez az élőerőt a környékbeli vármegyékből kirendelt jobbágyok robotja, vagyis ingyenmunkája jelentette, akik szekereikkel ide fuvarozták a hatalmas mennyiségű követ és faanyagot is, míg a szakmunkákat a pénzel fizetett építőmesterek, ácsok és egyéb mesteremberek végezték el.

A munkát Cristoforo Della Stella itáliai hadmérnök hangolta össze. A két évtizedig tartó építkezéseket már királyi helyőrség vigyázta, akik természetesen a védelem feladata mellett igyekeztek minél nagyobb zsákmányt elragadni a "pogányoktól". Így került sor például 1599-ben a török uralta Szolnok városának kirablására, amikor a végváriak egy petárdával még a várkaput is fel akarták robbantani, de végül a törököknek ágyúlövésekkel sikerült őket elriasztaniuk.


A cikk forrása és folytatása >>itt


Kapcsolódó linkek:
varkonyv.lap.hu | varbarat.lap.hu

Kapcsolodó cikkek:




 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 12 + 27















Kiadó | Publisher: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | 3996 Füzér, Rákóczi u. 2. | e-mail: info@fuzer.hu | elnök: Perényi Zsigmond | ügyvezető: Horváth Jenő
Terv és kivitelezés | Design: Civertan Bt. | www.civertan.hu Légifotók | Aerial photography: Civertan Bt.