Az égből született várak
Heves megyében közel száz olyan feltételezett erődítményt,
kisebb-nagyobb helyi védelmi egységet tartanak nyilván, amelyek
többsége megerősítésre vagy cáfolatra, mindenesetre kutatói munkára vár
- számolt be róla a Heves Megyei Hírlap.
László János mintegy háromszázezer légi fotóból álló
archívumában a Heves megyét felülnézetből megörökítő több ezer
felvételből rengeteg segíti a régészeti azonosítást vagy éppen
terepmunkát. Az elmúlt évtized fotói nem utolsósorban a várkutatás
számára is izgalmas kiindulópontként szolgálnak. A légi fotózás
titkához tartozik, hogy nem mindegy, milyen napszakban, napállás és
fényviszonyok mellett, illetve milyen időjárási viszonyok közt s
vegetációs időszakban készül a fotó. Mert ezek a körülmények mind
befolyásolják, hogy mennyire jól rajzolódnak ki a részletek, az egykori
bástyák, falak, sáncok és árkok nyomai például egy szántóföldön, mezőn
vagy fás borítású területen.
Bükkszék-Pósvár légifelvételen
Van, hogy a csapadékszegényebb időszak kedvez annak, hogy a
környezetüknél jobban sárguló növények elárulják, valahol a talajszint
közelében falmaradvány húzódhat. Máskor a belvíz tárja föl a historikus
értéket. Füzesabony mellett így bukkantak egy feltételezett földvár
körvonalaira a levegőből. Az eddig ismeretlen Árpád-kori erődítmény
igazolása azonban még további kutatásra is vár.
Az élet azóta sem állt meg, hogy a hazai középkori várkutatás fontos
műhelyének számító, a mátrafüredi Bene-várról elnevezett Castrum Bene
Egyesület, illetve a tavalyi helyi konferencia megrendezésében is
közreműködő, Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának közös kiadásában
megjelent Heves megye vártopográfiája.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi
Irodájának műemlék-felügyelője hozzátette: a kötetben megjelent közel
száz, pontosan 94 feltételezett, további kutatást igénylő bizonytalan,
illetve tévesen várnak tartott helyszínként és objektumként
nyilvántartott megyei egység jó része még szakmai utánajárásra vár.
Heves megyében 55 meglévő, s további 11 elpusztult várat, lelőhelyet
ismerünk. Ennek alapján hazai viszonylatban – a fennmaradt emlékek
számát tekintve – a megye történelmileg jó adottságokkal rendelkezik.
A térségben 13 azonosított és 4 azonosítatlan sík vidéki várat
találhatunk. Közülük 9 őskori, egy római kori – a hatvani őrtorony a
megye egyetlen ilyen római kori maradványa – és 7 középkori – egy
10-11. századi földvár –, továbbá templom- és városerődítések.
Heves megyei várak
Meglévő, azonosított: 55
Például: Abasár – Ajnácskő, Bükkszék – Pósvár, Egerszalók – Maklyán-vár, Gyöngyössolymos – Nyesett-vár, Parád – Veres-vár
Elpusztult: 11, ezek: Aldebrő – Csalavár, Gyöngyös –
településerődítés, Hatvan – településerődítés, Heves – vár,
Tarnaszentmária – Dobi-vár, Várhegy Noszvaj – Castellum (C),
Bükkszenterzsébet – C., Pétervására – C., Tarnalelesz – C., Visonta –
Toronyhely
Azonosításra vár: 94
Forrás: http://www.mult-kor.hu/
További légi fotók várakról, földvárakról, erődítésekről >>itt
Kapcsolódó oldalak:
http://www.varak.hu/ | http://www.varak3d.hu/