3D MOZI AZ EGRI VÁRBAN!

Az IMAX mozikból ismert stereo 3D technikával működő 40 férőhelyes mozitermet az AEnima Computer Grafikai Stúdió (az első magyar 3D-animációs film, az Egon & Dönci alkotógárdája) 2009. június 20.-tól üzemelteti az egri várban.

Ez a kezdeményezés egyedülálló a tekintetben, hogy a mozi üzemeltetője a mozi tartalomszolgáltatója is egyben.

A jelenleg látható – és a későbbiekben is folyamatosan bővülő - film az 500 évvel ezelőtti Magyarország végvári világába kalauzolja a nézőket, akik mintha egy hatalmas ablakon keresztül tekintenének vissza a régmúltba, bepillantást nyerhetnek a középkori város mindennapjaiba.

A valós 3D animációra épülő rendkívüli képi világ tudományos igényességgel és hitelességgel párosul. Ez az alkotás a tényleges történelmi valóságot szeretné bemutatni, nem kisebbítve ezzel az Egri Csillagok című regény és az abból készült kalandfilm jelentőségét. Filmünkben az ostromkori várost és a fölötte magasodó várat a legpontosabban igyekszünk modellezni. A korabeli ábrázolásokat és a legújabb régészeti eredményeket felhasználva készült el a domborzat, a középkori városkép és a térképszerűen hű utcahálózat, amelyre egyenként kerültek fel a virtuálisan felépített házak, templomok, paloták, bástyák és tornyok.

Az 1552 című előadás az egri várban, az Ispotály pincében tekinthető meg!

A Vármozi helyszíne: Egri vár, Ispotály pince.
November 1.- Február 28. Hétfő kivételével naponta   9.00 - 16.00
Október Hétfő kivételével naponta   9.00 - 17.00
Március 1. - Szeptember 30. Minden nap 10.00 - 18.00
Belépőjegy ára:  350.- Ft

http://www.div.iif.hu/3d_var/mozi.html

Kiemelt programok 2009-ben:

Múzeumok őszi éjszakája - 2009. november 14.

Civil Csillagok Szakmai Tanácskozás - 2009. november 21-22.

Tovább szeretnénk folytatni a Civil Csillagok – történelmi és katonai hagyományőrző egyesületek minőségfejlesztő, minősítő rendezvénysorozatát.

2009. november 21-22-én szakmai tanácskozásra hívunk minden érdeklődőt az Egri Várba. A tanácskozás első napján tudományos-ismeretterjesztő előadásokra kerül sor, melyeket a szakmai zsűri tagjai tartanak.

A második napon beszélgetnénk az augusztusi rendezvény tanulságairól, illetve előkészítenénk a következő minősítő rendezvényt. Minden csapatból két-három főt várunk. Úgy alakult, hogy némi részvételi díjat is kérnünk kell a szállás és az étkezés egy részéért. (Fejenként maximum 4.000 Ft)

A szakmai konferencia előtti héten küldjük a részletes programot valamint a jelentkezési lapot, melyet értelemszerűen kérünk kitölteni és e-mail-fordultával visszaküldeni!

Mindenkit szeretettel várunk!

Király Juli, Szécsényi Orsi

Állandó kiállítások:

Dobó István Vármúzeum
Az egri vár története
A gótikus palota emeletén kapott helyet a vártörténetet bemutató állandó kiállítás. A fő cél, az egykori püspöki, később végvári funkciókat betöltő központ megismertetése, az itt folyó élet bemutatása az elmúlt évtizedek új kutatási eredményeinek közreadásával. Az élményszerűséget makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és multimédiás rendszerek fokozzák. A kiállítás közel 600 négyzetméteren, nyolc teremben várja az érdeklődőket, ahol kronológiai sorrendben Szent István korától a Rákóczi- szabadságharcig kísérhetjük figyelemmel a vár történetét.

Az egri képtár 
Egerben, a római katolikus egyház egyik ősi magyarországi székhelyén a múzeum létesítésének első gondolata is az egyház vezető személyiségeihez kapcsolódott. Eszterházy Károly püspök nyomtalanul eltűnt gyűjteményének létéről csupán a korabeli források tudnak. Pyrker János László, volt velencei pátriárka, majd egri érsek képtárának gazdagságáról azonban már pontos adataink vannak, melyet rezidenciáján, az egri püspöki palotában nyilvános kiállításon is bemutatott.

A képtár alapját Aszalay László egri kanonok közel 100 darabból álló ajándékozása és Bartakovics Béla 1873-as vásárlásaként Bartakovics Flóris 50 darabos gyűjteménye alkotta. 1893-ban került a gyűjteménybe a hosszú évekig Egerben dolgozó Kovács Mihály festőművész több mint száz darabos hagyatéka. A képtár legértékesebb festményei Pánthy Endre címzetes püspök, egri nagyprépost, elsősorban Bécsben vásárolt gyűjteményével kerültek a kollekcióba. A Líceumi Képtár utolsó nagy gyarapodását Samassa József egri érsek, főként magyar festők műveiből álló ajándéka jelentette.

Hősök terme
A gótikus püspöki palota földszintjén található terem a 18. században előbb a várparancsnokok, majd a század végétől a börtön kápolnája volt. Ebből az időszakból maradt fenn töredékesen a rabok által készített fekete- fehér Golgota falfestmény és más ábrázolások. Márványtáblán olvashatjuk az 1552. évi várvédelem ismert hőseinek névsorát. Oldalt három- három szobor áll, szimbolikus alakok. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke, amely mai helyére a Hősök termébe 1965- ben került.

Kazamata
A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán és a délkeleti fülesbástyán áthaladva juthatunk el a földalatti folyosókig. Az 1570-es években épült járatrendszerből jelenleg két ág látogatható: a délkeleti rövid és az északkeleti hosszú folyosó. Az alagutak a falakkal párhuzamosan épültek. Hadászatilag azért voltak jelentősek, mert a föld alatt teremtettek átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták.

Romkert
Az első magyar király, Szent István tíz püspökséget alapított, ezek közt az egri 1001-1009 között a várdombon jött létre. Ezt követően több mint ötszáz évig itt volt az egri püspökség központja. A fél évezred során több templom épült a várban. A bazilika, melyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek, a 11-12. században épült. A tatárok 1241-ben a székesegyházat feldúlták, kirabolták

A székesegyház nagyszabású gótikus átépítése a 14. század derekán történt. A templom két oldalán kápolnák épültek, melyek falát támpillérekkel erősítették meg. A következő század második felében volt az utolsó nagyobb építés. II. Pál pápa 1468-ban kiadott oklevele szerint ekkorra a székesegyházat az idő és a husziták nagyon megrongálták. Egy monumentális, háromhajós, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós székesegyház tervei születtek meg, melynek keleti része készült el a század végéig. Méretében építészeti megoldásaiban vetekedett volna a korszak bármelyik európai katedrálisával, de sajnos a megváltozott külpolitikai viszonyok miatt építése nem folytatódott.

Buda török kézre kerülése után, nagyobb ütemben folytatódott a vár megerősítése. Ennek esett áldozatul a székesegyház gótikus szentélybővítménye, melynek felső részét 1542-ben Varkoch Tamás várkapitány lebonttatta, alsó részét bástyává alakítatta és ehhez csatlakoztatta a belső és külső várat elválasztó keleti várfalat.

Román és gótikus kőtár
A Setét-kapuból továbbhaladva juthatunk a földszinti kaszárnyatermekbe, amelyek ma a középkor kőtárnak adnak otthont. A kőtárban nagyobb részt a várban előkerült kőfaragványokat láthatjuk. A bal oldali folyosóban a román kori leletek kerültek bemutatásra, többségében a várszékesegyházból. A pillérmaradványok, kváderkövek, boltozati bordák jól szemléltetik a tatárjárás idején súlyos károkat szenvedett templom építészeti megoldásait.

A jobb oldali folyosó a gótika korának leleteit mutatja be. A gótikus stílusjegyeket jól szemlélteti a kora gótikus mérműves ablak rekonstrukció, gótikus ülőfülke, szobortöredékek, kézmosó medencekő. A gótikus, későgótikus székesegyházból több síremlék nyert itt elhelyezést.

Börtönkiállítás
A vár udvaráról a Képtár épület mellett lépcsőn juthatunk le a Nagypincébe, amely A "Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon" című kiállításnak ad helyet. A börtönkiállítás néven ismert tárlat a középkori Magyarország büntetési nemeit mutatja be. A két ágból álló pince bal oldali ágában a megszégyenítés, testfenyítés, testcsonkítás eszközeit láthatjuk. A jobb oldali folyosó középkori kivégzési nemeket és eszközeiket mutatja. A kivégzés a feudalizmus korában súlyos bűncselekmények esetén az elrettentést szolgálta, ezért nyilvánosán hajtották azt végre. A szerencsére ma már csak történeti kiállításon látható eszközök sok érdeklődőt vonzanak. A kiállítás - eltérően a fenti kiállításoktól - május 1 és szeptember 30-a között 9 órától 17 óráig látogatható.

Kiállítások nyitva tartása:
Március 2. - november 2. között 9-17 óráig
November 3. - március 3. között 10-16 óráig
Hétfőn csak a Kazamata látogatható.

Garantált program
Fáklyával a Kazamatákban!
A csoportok július – augusztus hónapban péntekenként és szombatonként 20 és 21 órakor indulnak.  

Információ
Dobó István Vármúzeum
3300 Eger, Vár 1.
Tel: (06 36) 312 744, fax: (06 36) 312 450
E-mail: varmuzeum@egrivar.hu
Honlap: www.egrivar.hu