A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a csatlakozó épületrészek állagvédelmével folytatódik. A projekt az INTERREG határon átnyúló program keretében, „Castle to...
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú, „Mezőtúr Városháza és kapcsolódó kulturális vonzerők komplex turisztikai fejlesztése” című projekt keretében valósítja meg...
A regéci vár kiterjedt romterületének régészeti feltárása évtizedek óta zajló folyamat, amelynek során sok érdekesség, váratlan lelet bukkant a felszínre. A többségében kályhacsempékbõl,...
|
Füzér: citromra szőlő - válaszolt az ICOMOS
A füzéri vár, mint "rekonstrukciós hamisítvány" helyreállításért adott Citrom Díj vitája új fejezethez ért. Válaszolt az ICOMOS MNB. 2017.05.03 „ ... soha semmi nem mozgatta meg annyira a műemlékvédelem szakmai közösségét, mint az ez évi egyik Citrom-díj. A műemlék-tulajdonosok, kezelők segítség nélkül maradhatnak, a műemlékvédelem több évtizede zajló szervezeti átalakulásai, talajt vesztettsége, nélkülözhetetlen segédtudományainak - szakterületeinek - eróziója nem keltett olyan visszhangot, mint az idei Citrom-díj. Ráadásul a díj odaítélésének sem az eredendő oka váltott ki különböző előjelű reakciókat, hanem a füzéri vár helyreállításával kapcsolatos elvi viták kerültek – a laudáció lényegével szemben – ismét előtérbe” - kezdi állásfoglalását az ICOMOS MNB közleményében. Mint ismert, a műemlékvédő szervezet a Műemléki Világnap kapcsán két Citrom Díjat ítélt oda. A Népstadion építészeti, építészettörténeti és sporttörténeti értékeinek megsemmisüléséért odaítélt Citrom Díj a fejlesztői felelősségre és a 20. század építészeti értékeinek veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet. Az építészet és a műemlékvédelem közös felelősségére hívja fel a figyelmet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, amikor Citrom Díjjal illeti az építtetői Pro Architectura díjjal kitüntetett Füzér 21. századi rekonstrukciós hamisítványként újjáépített felső várát – állt az akkori indoklásban. Válaszul Füzér Község Önkormányzata, az általa alapított Savanyú Szőlő Díjra terjesztette elő az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesületet, különös tekintettel a füzéri vár műemléki helyreállításának "támogatására", valamint a műemlékvédelem területén elért és el nem ért eredményeire. Buzás Gergely az Archeologia portálon megjelent írásában vette védelmébe a füzéri rekonstrukciót. „Természetesen mindenkinek joga van egyéni véleményét kifejezni, így minden egyesületnek is joga van a tagsága egyöntetű, vagy akár többségi véleményét nyilvánosan hangoztatni, aki pedig nem ért egyet ezzel a véleménnyel, az kilép, vagy be sem lép egy ilyen egyesületbe. Ugyanakkor az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesületet egy átlagos baráti körön túlmutató igényekkel lép fel, mint az UNESCO műemléki szervezetének az ICOMOS-nak hazai képviselője, és úgy is tekint magára, mint általában a hazai műemlékvédelem ügyének általános megtestesítőjére. Az egyesületet ilyen módon kezelte és kezeli is a mindenkori kormányzat, az állami hivatalok és intézmények, így helyet kapott és kap a műemlékvédelmi ügyekben illetékes hivatalos testületekben is. Ez olyan felelősséget ró az egyesületre, amely aligha engedhetné meg számára, hogy figyelmen kívül hagyja, sőt határozottan elítélje a műemlékvédelemmel foglalkozó szakma jelentős csoportjainak szakmai véleményét. Sokkal inkább azt tenné kötelességévé, hogy pártatlan módon fórumot biztosítson a műemlékvédelmen belüli szakmai viták lefolytatására, az egyes szakmai álláspontok világos kiérlelésére és megfogalmazására. Mert azt képzelni, hogy csak egy helyes megoldás van minden műemlék helyreállítására és csak egyetlen stílus, egyetlen gondolkodásmód lehet jó a műemlékvédelemben – aki pedig ezzel nem ért egyet azt pellengérre kell állítani és meg kell alázni – az nem naivitás, hanem tudatlanság és bűn.” - írta a többi között. A díj kapcsán roppant élénk szakmai és laikus vita bontakozott ki, amelynek újabb felvonásaként „Savanyú a szőlő vagy töpörödik a citrom?” címmel adott ki az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület nyilatkozatot. „A műemlékvédelem szervezeti átalakulásával összefüggő szétaprózódásának következtében előállt – remélhetőleg átmeneti – zavarodottságot, elbizonytalanodást jól példázza az elvek és gyakorlat terén megmutatkozó mai helyzet, amelynek okait, következményeit és lehetséges megoldását más alkalommal érdemes lenne részleteiben is elemezni” - áll a többi közt a dokumentumban. Csak néhány, a nyilatkozatban feltett kérdések közül: - Hogyan kívánjuk történeti értékeinket bemutatni - Olyannak, amilyenek voltak, vagy olyannak, amilyenek mai elképzelésünk szerint szerettük volna, hogy legyenek? Többféle elméleti rekonstrukciós elképzelés alapján meg szabad-e építeni az egyik változatot, és ha igen, akkor miért nem egy másik, hasonlóan valószínű változatot? - Az egyediséget, különösséget, annak visszaállítására törekvő, de azzal értelemszerűen éppen ellentétes módszer, az analógiákat kereső és alkalmazó „helyreállítás”-nak nevezett rekonstruktív kiépítés mit kíván helyreállítani? - A feltételezésen alapuló, vagy akár a csak valószínűsíthető, az eredeti értelmezésén túllépő hajdan volt stílushoz igazodni szándékozó rekonstruktív kiépítés miben és hogyan szolgálja az eredeti érték bemutatását? A vita ezzel feltehetően nem ért véget, hiszen az elmúlt napok során az álláspontok vajmi keveset közeledtek.
Buzás Gergely cikke az Archeologia portálon
|
   |
