A kapubástya nagyon szűkszavúan kerül megemlítésre a leletárokban, megnevezése is különböző, pl. 1620-ban ’sáfárház felett való bástyának’, 1623-1670 között ’kapu felett való bástyának’ 1668-ban egyszerűen ’lövőbástyának’ nevezik.

1620-ban nagyon kevés eszközt említenek: kevés felverésre váró zsindelyt, néhány üres hordót, később lőfegyvereket és a kapu előterének világítására szolgáló vaslámpásokat. Az ötszögűre kialakított bástyát minden bizonnyal Alessandro Vedani tervezte, és az 1530-as években építik védelmi célból, hiszen a szemközti hegyről ágyúval könnyen támadható volt a kaputorony. Sarkai, mint jól látható tufakváderekből állnak, a falai riolitos andezitből épültek. A bástya belső tere eredetileg nyitott volt, egy-egy félköríves záradékú lőréssel ellátva. Valószínűleg egy ilyen nyílás észak felé is kialakításra került, de ezt egy utólagos elfalazás takarja. A déli oldalon a XVII. századi leltárak szerint befelé nyíló, erősen vasalt kétszárnyú kapu található.

A kapubástya a vár életének utolsó szakaszában, 1623 és 1650 között átalakításon esett át. Belső terét tömören elfalazták, csupán egy 2,5 m széles dongaboltozatos folyosót hagytak meg a közlekedés biztosítására. Ekkor építettek rá egy új ’porházat’, mely a puskapor tárolására szükségeltetett. Valószínűleg a kapu feletti szakaszra fából egy folyosót is építettek, amit 1654-ben ’Filagoria’-ként említenek a leltárban. Talán fagerendákat építettek be a falba tartószerkezet gyanánt, de a kőkonzolos tartóeszköz sem kizárható.

Maradványként csupán a megromlott állapotú gerendafészkek voltak láthatóak. Az átépítés előtt a kapunyílás zárására felvonóhidas kaput használtak, melyet 1644 és 1654 között átalakítottak az alsó szint tömör elfalazása végett kétszárnyú kapuvá. A kapunyíláson belépve egy dongaboltozatos folyosó szemközti részén alakították ki a tömlöcöt. 2,5 méter széles és 3 méter hosszú kőlapokkal burkolt helység szolgált a rabtartásra. Már a XVI. században is találkozunk rabokról szóló információkkal, de a tömlöcöt csupán a tömör elfalazás alkalmával építhették meg.

Az inventáriumok is csak 1654-től tesznek róla említést. A kaputorony szomszédságában kapott helyet a ’porház’, mely valószínűleg a kapubástya emeleti terében keresendő. Eredetileg fából építették, az 1623-ban keltezett leltár szerint egy nagy vaslánc tartotta, más alkalommal ’láncos házként’ is leírják. A ’porházat’ 1644-1654 között kőből újraépítették, az újjáépített ’porház’ maradványa látható a kaputorony emeletének keleti oldalán. A tufából épített falon a gerendafödém nyomai jól láthatóak, az épület pontos méretét ma már nem tudjuk meghatározni.