Legfrissebb cikkek:
2012-02-08
Megjelent a Várak Kastélyok Templomok magazin 2012-es első száma
 | részletek
  Nagy örömünkre szolgál, hogy a Várlap legfrissebb számának címlapján a Civertan Grafikai Stúdió   burgenlandi repülésének egyik légifotója szerepel; Léka vára. Mindig jól...

2012-02-07
Megújult a boldogkői vár
 | részletek
Megújult a csaknem nyolc évszázados múltra visszatekintő boldogkői vár több része, az Új Széchenyi Terv keretein belül uniós támogatásból megvalósult projekt elsődleges célja a műemlék vonzerejének...

2012-01-23
„Faetüdök XII. – Fajátékok“ a füleki Városi Múzeumban
 | részletek
A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeummal együttműködve 2012. január 26-án 15,00 órakor nyitja meg a „Faetüdök XII. –...

»» több friss cikk

Google PageRank



Katonai építkezések a limes mentén

Pannonia magyarországi területén két állandó és egy feltételezett legio erőd, 23 folyamatosan és mintegy 30 időszakosan használt auxiliaris castellum van, amelyek legnagyobbrészt a Duna jobb partján találhatók.

A Duna jobb partján haladt a limes-út, és itt van az őr- és jelzőtornyok, kiserődök és hídfőállások többsége is, amelyeknek a jelenleg ismert száma mintegy 200. A késő római korban újabb erődítmények is épültek a határ mentén és a provincia belsejében, amelyek némelyike még a hagyományos erődalaprajzot mutatják, mások viszont a terepalakulatok főbb vonalait követik.

A katonai építmények tervezése és kivitelezése, folyamatos karbantartása a hadsereg feladata volt. A nagyobb csapatoknál és a helytartói hivatalban foglalkoztatott mérnökök és geodéták nagy tudással és tapasztalattal rendelkeztek, méréseik és terepi kitűzéseik nagy pontossága és szabályossága bámulatot ébreszt. A kivitelezést a szakmunkássá kiképzett katonák (kőművesek, cserépgyártók) és a legénységi állomány végezte. A táborok, tornyok, utak és hidak központi tervek alapján épültek, amelyeket azonban minden esetben az adott csapat igényéhez és a helyszíni adottságokhoz igazítottak.

Az alapegység a római láb volt (ca. 276 mm). A megegyezések az árkok és a falak főbb arányaira és méretére is vonatkoznak. Az erődfalak szélessége 3-5 láb, a késő római korban nem ritkán 6-8 láb szélesek, a hivatali- és lakóépületeké általában 2 láb. Megfigyelhető, hogy az árkok tengelyüknél mért nagysága igen gyakran 25-26 m vagy ennek a kétszerese, mintegy 52 m. Feltehetően 100, illetve 200 lábról van szó. A tornyok és az árkok méretét is eszerint tűzték ki: Több torony árka 35-36 m, ami mintegy 120 láb, vagy 45 m, ami mintegy 160 láb. Az árkok dőlésszöge általában 45°, de megfigyelhető, hogy korábban meredekebb, mint később. A tokodi tábor árkának belső oldala 25-40°, kívül 47°.

A cikk forrása és folytatása: www.ripapannonica.hu


Kapcsolódó oldalak:
varepiteszet.lap.hu | romai-emlekek.lap.hu

Kapcsolodó cikkek:


Add a Facebook-hoz






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig







Kiadó | Publisher: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | 3996 Füzér, Rákóczi u. 2. | e-mail: eszakivarak@fuzer.hu | elnök: Perényi Zsigmond | ügyvezető: Horváth Jenő
Terv és kivitelezés | Design: Civertan Bt. | www.civertan.hu Légifotók | Aerial photography: Civertan Bt.