Pannonia magyarországi területén két állandó és egy feltételezett legio erőd, 23 folyamatosan és mintegy 30 időszakosan használt auxiliaris castellum van, amelyek legnagyobbrészt a Duna jobb partján találhatók.

A Duna jobb partján haladt a limes-út, és itt van az őr- és jelzőtornyok, kiserődök és hídfőállások többsége is, amelyeknek a jelenleg ismert száma mintegy 200. A késő római korban újabb erődítmények is épültek a határ mentén és a provincia belsejében, amelyek némelyike még a hagyományos erődalaprajzot mutatják, mások viszont a terepalakulatok főbb vonalait követik.

A katonai építmények tervezése és kivitelezése, folyamatos karbantartása a hadsereg feladata volt. A nagyobb csapatoknál és a helytartói hivatalban foglalkoztatott mérnökök és geodéták nagy tudással és tapasztalattal rendelkeztek, méréseik és terepi kitűzéseik nagy pontossága és szabályossága bámulatot ébreszt. A kivitelezést a szakmunkássá kiképzett katonák (kőművesek, cserépgyártók) és a legénységi állomány végezte. A táborok, tornyok, utak és hidak központi tervek alapján épültek, amelyeket azonban minden esetben az adott csapat igényéhez és a helyszíni adottságokhoz igazítottak.

Az alapegység a római láb volt (ca. 276 mm). A megegyezések az árkok és a falak főbb arányaira és méretére is vonatkoznak. Az erődfalak szélessége 3-5 láb, a késő római korban nem ritkán 6-8 láb szélesek, a hivatali- és lakóépületeké általában 2 láb. Megfigyelhető, hogy az árkok tengelyüknél mért nagysága igen gyakran 25-26 m vagy ennek a kétszerese, mintegy 52 m. Feltehetően 100, illetve 200 lábról van szó. A tornyok és az árkok méretét is eszerint tűzték ki: Több torony árka 35-36 m, ami mintegy 120 láb, vagy 45 m, ami mintegy 160 láb. Az árkok dőlésszöge általában 45°, de megfigyelhető, hogy korábban meredekebb, mint később. A tokodi tábor árkának belső oldala 25-40°, kívül 47°.

A cikk forrása és folytatása: www.ripapannonica.hu

Kapcsolódó oldalak:
varepiteszet.lap.hu | romai-emlekek.lap.hu