Két kilométerre délre fekvő Boldogkőújfalu községben r. k. templom mögött különleges természeti ritkaság rejtőzik, az un. Kőtenger. Természetvédelmi terület. A Nagy-Kórsós hegy északi és nyugati oldalát borítják a "kövek" a leglátványosabbak, azonban a Bárány és Faluhegy oldalában találhatjuk. Szürkésfekete, aranyló zuzmóval borított andezit tuskók lepik el a legelőt. A geológusok szerint keletkezésük úgy történt, hogy hajdanában andezitláva-áradat borította be az oldalt. Ez később oszlopszerűen felhasogatódott, majd mállásnak indult.
A keményebb oszlopfejekkel rendelkezők megmaradtak a közöttes rész pedig lepusztult. Így alakult ki a "kőtenger" mai képe.

Egy néhány napos boldogkői tartózkodás alkalmával, nem maradhat el a híres regéci vár meglátogatása. Az országos kékjelzés is odavezet, a távolsága kb. 13 km. Bokros gyalogösvényen vezet az útjelzés Arka patak völgyében.

Arka község ősi település. Innen tovább a Malom patak völgyében jutunk el a várba Mogyoróskán keresztül. Hajdan a Rákóczi uradalom központja volt a nagy kiterjedésű vár. Sokat tartózkodott benne I. Rákóczi Ferenc is. Itt nevelkedett öt éves koráig II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc leverése után a németek a hatalmas erődítményt felrobbantották, ma már csak a falromok láthatók.

Érdekes kirándulás lehet Vizsoly. Református temploma a középkor egész stílusfejlődését magán viseli. Szentélye és kisebbik hajója román stílusú, főhajója és tornya gótikus. Híressé akkor vált, amikor kiderült, hogy a falait borító mészréteg alatt igen értékes és különböző korokból származó freskók találhatók. Olasz és francia mesterek alkotását láthatjuk. Fontos emlék, hogy a templomban, vagy annak közvetlen közelében létesítette Mantskovit Bálint vándornyomdász könyvnyomtató műhelyét, és itt nyomtatta ki 800 példányban, 1590-ben Károli Gáspár gönci prédikátor hírneves, teljes bibliafordítását a Vizsoyi Bibliát.

Vilmánytól keletre, a Gergely hegy tövében fekszik a csodálatos Hejce kis község. Ritka növényeket tartalmazó parkjáról és XIV. századbéli, lőréses erődfallal körülvett gótikus templomáról nevezetes.

Hidasnémeti irányába haladva találjuk Gönc községet. Hajdani megyeszékhely egy ideig husziták kezében is volt, rájuk emlékeznek a több kijárással rendelkező, un. Huszita házak. Károli Gáspár a hírneves bibliafordító itt élt és munkálkodott. Göncön készítették a híres 136-1-es hordókat. Gönc határában értékes műemlék a pálos kolostor rom, sűrű erdő közepén kék jelzés vezet az Amadé várának maradványaihoz. Göncről autóbusszal, vagy gyalogosan is elérhetjük Telkibányát. Telkibányának az arany és ezüst bányái Mária Terézia korában merültek ki. Ipartörténeti múzeum látható. Nézzük meg a kopjafás temetőt.

Kapcsolódó oldalak:
boldogkovaralja.hu | boldogkovaralja.lap.hu | erdelyivarak.hu