Öregtoronynak nevezik a várnak azt a tornyát, amely méreteivel (magasság, alapterület, falvastagság) kiemelkedik a többi torony közül. A mai magyar nyelvben az „öreg” jelző jelentése „régi, idős”. Évszázadokkal ezelőtt viszont a szónak „nagy”, azaz „a többinél nagyobb” jelentése is volt.

A síkságon várak védelmi általában minden oldalról egyformán fontos volt, hegyi várak esetében viszont a terepalakulatokhoz (lejtőkhöz) alkalmazkodva a védővonal többnyire aszimmetrikus lett. Az öregtorony és a lakótorony között (távolról nézve) nincs külsőleg nagy formai különbség. Talán annyi igen, hogy az öregtornyok alacsonyabbak. Az igazi különbség azonban a falon belül látható. Az öregtornyoknak nem volt lakó funkciója, bennük csak az őrség tartózkodott, a várúr és családja viszont a palotaépületet lakta.

Az öregtorony nemigen volt alkalmas arra, hogy önmagában is védhető legyen, ezzel szemben viszont a lakótorony önálló védelmi egységnek számított.
Az öregtorony (mivel általában a várhegy legmagasabb részén épült, alkalmas volt arra, hogy a védelmet onnan irányítsák. Mivel a vár legerősebb részének számított, Az ostromlók elsősorban nem ezt támadták, hanem mindenek előtt a vár gyengébbnek látszó részeivel próbálkoztak.
Az öregtornyok alakja változatos. Épültek négyszögletes, kerek és sokszögletű tornyok. A forma megválasztása attól függött, hogy az adott terepen melyik alak látszott a legalkalmasabbnak. Az erdélyi Sebesvár, nagy a felvidéki Szepes várának öregtornya például kerek volt, a nógrádi Hollókőé sokszögletű, a dunántúli sümegi váré, a felföldi kisnánai váré viszont négyzet alakú.

A budai várban csal alapjai maradtak meg a mai palotától délre álló István-toronynak. Ez a torony, csakúgy, mint a sárosi, vagy a nógrádi vár tornya, a várnak védett, belső részén állt. Sajátos helyzete volt viszont az erdélyi Vajdahunyad és a dunántúli Csesznek vára öregtornyának. Ezek a vár többi részétől távolabb magasodó sziklaszirten álltak, s a vár többi részével híd kötötte össze őket. Feltehetően azért épültek így, hogy az ostromlók várhoz való közeledését megnehezítsék.

Mivel egyik vár sem élt át (tudomásunk szerint) jelentősebb ostromot, nem tudhattuk meg, hogy ez az elképzelés, ez a feltételezés a gyakorlatban hogyan, mennyire vált volna be.

Mivel az öregtornyok voltak általában a várak legjobban megépített, legvastagabb falakkal rendelkező építményei, nagyobb esélyük volt a megmaradásra, mint a vékonyabb falú palotáknak, kápolnáknak, gazdasági épületeknek. Ezért ma is több tucatnyi ilyen torony látható a Kárpát-medencében.

Csorba Csaba

Légi fotók várakról a www.legifoto.com oldalán >>itt

Kapcsolódó oldalak:
http://felvidekivarak.lap.hu/ | http://varkonyv.lap.hu/