Majk Biofesztivál 2010 szeptember 19-én vasárnap 10-18 | részletek
Az egészséges gyermekért Az ötödik majki Biofesztivált „Az egészséges gyermekekért” szervezzük. A hajdan szerzetesek otthánául szolgáló kolostorban választ kaphatunk arra, mit...
Nagyvárad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra | részletek
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, Szent László és Zsigmond temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása...
Szlovák-magyar történelmi konferencia Füleken | részletek
„Közös múlt az Ipoly mentén” – a Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum és a Nógrád Megyei Levéltár 2010. szeptember 9–10-én szlovák-magyar történelmi...
|
Regéc vártörténet A Mogyoróska és a névadó Regéc községe között emelkedő 625 méter magas Várhegyen emelkedik Regéc vára.
1645-ben szerzi meg a linzi békeszerződés értelmében I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, ezt az időszakot mondhatjuk Regéc virágkorának. Biztonságos falai között tanította Badinyi Ferenc a hatéves Ferkó úrfit a gyermeklétet oly megnehezítő latin nyelv rejtelmeire. Utolsó katonai jellegű alkalmazását a Thököly felkelés idején élte, amikor a kurucok hadianyagraktárul használták. 1685-ben a császári zsoldosok puskaporral levegőbe röpítették falait. Az 1990-es esztendőktől lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére megkezdődött a pusztuló regéci vár feltárása.
Kapcsolódó oldalak: 
Szóljon hozzá Ön is! |
 |
Az első biztos adat 1307-ből származik a várról. A XIII.-XIV. században emelhették az Aba nemzetség tagjai.
A következő évszázadokban hosszú ideig királyi kezelésben is állt.
A középkor folyamán a magáénak mondhatta a Szapolyai, a Serédy, az Alaghy és az Esterházy család.