„Faetüdök XII. – Fajátékok“ a füleki Városi Múzeumban | részletek
A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeummal együttműködve 2012. január 26-án 15,00 órakor nyitja meg a „Faetüdök XII. –...
Pályakezdő művész nyerte a Balassi-kard plakátpályázatát | részletek
Szűcs Zoltán szerint az irodalom és a képzőművészet könnyen házasítható Balassi, a madarakkal szárnyaló… Az idei Bálint napi Balassi-fesztivál témájához illeszkedő...
Mesés Budapest - Europa Nostra-díjas műemlékek a fővárosban | részletek
Utazás az aranykorba, amikor Budapest egyenrangú társnak tekintette magát Európa legjelentősebb metrópoliszaival és ehhez mérten építkezett. Egy olyan korszak, amikor megvalósultak a...
|
Regéc vártörténet A Mogyoróska és a névadó Regéc községe között emelkedő 625 méter magas Várhegyen emelkedik Regéc vára.
1645-ben szerzi meg a linzi békeszerződés értelmében I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, ezt az időszakot mondhatjuk Regéc virágkorának. Biztonságos falai között tanította Badinyi Ferenc a hatéves Ferkó úrfit a gyermeklétet oly megnehezítő latin nyelv rejtelmeire. Utolsó katonai jellegű alkalmazását a Thököly felkelés idején élte, amikor a kurucok hadianyagraktárul használták. 1685-ben a császári zsoldosok puskaporral levegőbe röpítették falait. Az 1990-es esztendőktől lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére megkezdődött a pusztuló regéci vár feltárása.
Kapcsolódó oldalak:
|
 |
Az első biztos adat 1307-ből származik a várról. A XIII.-XIV. században emelhették az Aba nemzetség tagjai.
A következő évszázadokban hosszú ideig királyi kezelésben is állt.
A középkor folyamán a magáénak mondhatta a Szapolyai, a Serédy, az Alaghy és az Esterházy család.
