Majk Biofesztivál 2010 szeptember 19-én vasárnap 10-18 | részletek
Az egészséges gyermekért Az ötödik majki Biofesztivált „Az egészséges gyermekekért” szervezzük. A hajdan szerzetesek otthánául szolgáló kolostorban választ kaphatunk arra, mit...
Nagyvárad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra | részletek
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, Szent László és Zsigmond temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása...
Szlovák-magyar történelmi konferencia Füleken | részletek
„Közös múlt az Ipoly mentén” – a Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum és a Nógrád Megyei Levéltár 2010. szeptember 9–10-én szlovák-magyar történelmi...
|
Szádvár vártörténet Magyarország északkeleti szögletében, az Aggteleki-hegység zöldellő hegyormainak egyikén omladoznak a nagyterületű Szádvár kőfalai. Régészeti feltárás híján még sok homályos folt fedi múltjának részleteit. Így csak valószínűsíthető, hogy a XIV. század elején királyi parancsra emelték, miután a Ménes-völgy túloldalán lévő korábbi erősség romba dőlt.
1567 januárjában Schwendi Lázár királyi generális foglalta el négynapi lövetés után a férje távollétében parancsnokló Patócshy Zsófia úrnő vezette védőseregtől. A következő évtizedekben zálogbirtokosok lakták, akik nem áldoztak az omladozó épületeinek karbantartására. Utolsó katonai szerepét Thököly Imre kuruc hadjárataiban játszotta, de 1685 őszén, a kapuján bemasírozó császári zsoldosok puskaporral felrobbantották. A természet visszahódította területét, mint közvetlenül az országhatár szélén megbújó várrom pedig sokáig elfeledett műemlék volt. Napjainkban határozta el egy várbaráti csapat, hogy összefog a megmentéséért. A 2009. július 8 - 14 között végzett állagmegóvási munkálatokról itt láthatóak fotók >>
Kapcsolódó oldalak:
VI. Szádvári Vármentő Nap
Szádvár programajánló Szádvár 2009 júliusi vármentés VII. Vármentő Napok Szádvárért 
Szóljon hozzá Ön is! |
 |
Az évszázadok során magáénak mondhatta a Bebek família,
majd Komorowsky rablólovag is. A legenda szerint a középkori várépítők először a Ménes-völgy túloldalán
kezdték meg a kőfalak alapozását, de az ördögök reggelre mindig áthordták a másik sziklaplatóra,
így kénytelen volt a Bebek uraság is belenyugodni, hogy ott létesüljön a szállása.