Majk Biofesztivál 2010 szeptember 19-én vasárnap 10-18 | részletek
Az egészséges gyermekért Az ötödik majki Biofesztivált „Az egészséges gyermekekért” szervezzük. A hajdan szerzetesek otthánául szolgáló kolostorban választ kaphatunk arra, mit...
Nagyvárad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra | részletek
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, Szent László és Zsigmond temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása...
Szlovák-magyar történelmi konferencia Füleken | részletek
„Közös múlt az Ipoly mentén” – a Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum és a Nógrád Megyei Levéltár 2010. szeptember 9–10-én szlovák-magyar történelmi...
|
Szerencs vártörténet Szerencs városát a szőlőtermesztéséről világhíressé vált Hegyalja kapujának nevezik, sok nevezetessége közül a belterületén emelkedő Rákóczi-vár a kirándulók egyik kedvelt célpontja.
Később Schwendi császári generális zsoldosai foglalták el, majd Rákóczi Zsigmond főnemes vette zálogba a váruradalmat. Az apátság épülete köré fokozatosan épültek a katonai védőművek, vaskos ágyúbástyák és mély vizesárok oltalmazta az ellenséges támadástól. A kuruc szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után elvesztve katonai jelentőségét, kényelmes lakhatást biztosító rezidenciává formálták át tulajdonosai. Mivel mindvégig lakták, épségben maradt napjainkig. Jelenleg a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye tekinthető meg a történelmi falak között, míg más részében szálloda üzemel. A vészterhes időkből maradt fenn a néphagyományban, hogy a szüretelő asszonyoknak a végvári katonákkal együttesen sikerült legyőzniük a reájuk támadó portyázó török lovascsapatot.
Kapcsolódó oldalak: 
Szóljon hozzá Ön is! |
 |
A mocsaras vidék egyik kiemelkedő halmán a XIII. században alapított a Bogát-Radvány nemzetség
egy bencés kolostort, melyet az országban előrenyomuló törökök elleni védelmül végvárrá
alakítottak át. Erről az első írásos adat 1556-ból származik, ekkoriban Németi Ferenc a várnagya.