A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a csatlakozó épületrészek állagvédelmével folytatódik. A projekt az INTERREG határon átnyúló program keretében, „Castle to...
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú, „Mezőtúr Városháza és kapcsolódó kulturális vonzerők komplex turisztikai fejlesztése” című projekt keretében valósítja meg...
A regéci vár kiterjedt romterületének régészeti feltárása évtizedek óta zajló folyamat, amelynek során sok érdekesség, váratlan lelet bukkant a felszínre. A többségében kályhacsempékbõl,...
|
Szerencs vártörténet Szerencs városát a szőlőtermesztéséről világhíressé vált Hegyalja kapujának nevezik, sok nevezetessége közül a belterületén emelkedő Rákóczi-vár a kirándulók egyik kedvelt célpontja.
Később Schwendi császári generális zsoldosai foglalták el, majd Rákóczi Zsigmond főnemes vette zálogba a váruradalmat. Az apátság épülete köré fokozatosan épültek a katonai védőművek, vaskos ágyúbástyák és mély vizesárok oltalmazta az ellenséges támadástól. A kuruc szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után elvesztve katonai jelentőségét, kényelmes lakhatást biztosító rezidenciává formálták át tulajdonosai. Mivel mindvégig lakták, épségben maradt napjainkig. Jelenleg a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye tekinthető meg a történelmi falak között, míg más részében szálloda üzemel. A vészterhes időkből maradt fenn a néphagyományban, hogy a szüretelő asszonyoknak a végvári katonákkal együttesen sikerült legyőzniük a reájuk támadó portyázó török lovascsapatot.
Kapcsolódó oldalak:
|
   |
A mocsaras vidék egyik kiemelkedő halmán a XIII. században alapított a Bogát-Radvány nemzetség
egy bencés kolostort, melyet az országban előrenyomuló törökök elleni védelmül végvárrá
alakítottak át. Erről az első írásos adat 1556-ból származik, ekkoriban Németi Ferenc a várnagya.
