Legfrissebb cikkek:
2012-02-08
Megjelent a Várak Kastélyok Templomok magazin 2012-es első száma
 | részletek
  Nagy örömünkre szolgál, hogy a Várlap legfrissebb számának címlapján a Civertan Grafikai Stúdió   burgenlandi repülésének egyik légifotója szerepel; Léka vára. Mindig jól...

2012-02-07
Megújult a boldogkői vár
 | részletek
Megújult a csaknem nyolc évszázados múltra visszatekintő boldogkői vár több része, az Új Széchenyi Terv keretein belül uniós támogatásból megvalósult projekt elsődleges célja a műemlék vonzerejének...

2012-01-23
„Faetüdök XII. – Fajátékok“ a füleki Városi Múzeumban
 | részletek
A Füleki Vármúzeum sajtóközleménye A Füleki Vármúzeum a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeummal együttműködve 2012. január 26-án 15,00 órakor nyitja meg a „Faetüdök XII. –...

»» több friss cikk

Google PageRank




Tető alatt mentik az ágyúgyár köveit

Megkezdődött Sárospatakon a még feltárás alatt lévő páratlan ágyúöntő műhely falainak konzerválása. A romterület fölé nemrég ideiglenes védőtetőt építettek.

Utolsó évadjához érkezett Sárospatakon a 17. század első feléből származó ágyúöntő műhely feltárása. „Ebben az idényben már nem tervezzük a feltárt terület alaprajzi növelését, hiszen teljes terjedelmében sikerült lehatárolnunk I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét” - mondta el a műemlékem.hu-nak Ringer István, ásatásvezető régész.

Mint arról már korábban beszámoltunk, a múzeum szakembere 2006-ban fogott a műhely feltárásába. Tudták, hogy ezen a helyen kell keresniük a falakat, hiszen a gyárról fennmaradtak leírások. Arra azonban nem számítottak, hogy mintegy 500 négyzetméternyi területen 3-5 méter magas felmenő falakat és csaknem ép olvasztókemencét találnak a várkastély parkjának pázsitja alatt. A páratlan leletegyüttes már mostanra, a teljes feltárás előtt európai hírnévre tett szert, hiszen a 17. század első feléből rendkívül ritka az ilyen ipari műemlék.

„Tudjuk, hogy I. Rákóczi György 1631-ben építtette ki az üzemet és arról is vannak adataink, hogy egészen a haláláig, 1648-ig folyt itt a munka. A fennmaradt dokumentumok alapján több tucat ágyút és tíz harangot öntöttek az üzemben, a valós szám azonban ennek többszöröse lehetett” - mondta Ringer István.

Miután a fejedelem meghalt, az üzem elsorvadt, majd 1672-ben leégett, amikor egy tűzvész söpört végig Sárospatakon. A katasztrófának köszönhetjük a megtalált maradványokat, ugyanis a falait visszabontották, majd a földdel borították be. Így nem használták kőbányaként a helybéliek az azóta eltelt időben. Jelenleg a feltárt falak konzerválása folyik, a restaurátorok helyenként ki is egészítik a maradványokat. Szintén a maradványok épsége miatt épült új védőtető a terület fölé. Így a már napvilágra került részletek épsége miatt nem kell aggódniuk a múzeum szakembereinek.

Az ágyúöntő műhely feltárása ebben a szezonban véget ér. Jövőre a konkrét tervezés következik a páratlan ipartörténeti emlék bemutatására. Azonban nem csupán a falakat és az olvasztókemencét láthatják majd a leendő látogatók, hiszen a több éves ásatás során érdekes leletek – kerámiák, edények, gránátok, fegyver- és szerszámtöredékek – is napvilágra kerültek. Ezek bemutatása szintén szerepel a múzeum tervei között.

Képgaléria a páratlan ágyúgyárról a műemlékem.hu magazinjában


A cikk forrása: http://www.mult-kor.hu/


Kapcsolódó oldalak:
magyar-regesz.lap.hu | tortenelem.lap.hu

Add a Facebook-hoz






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig







Kiadó | Publisher: Felső-magyarországi Várak Egyesülete | 3996 Füzér, Rákóczi u. 2. | e-mail: eszakivarak@fuzer.hu | elnök: Perényi Zsigmond | ügyvezető: Horváth Jenő
Terv és kivitelezés | Design: Civertan Bt. | www.civertan.hu Légifotók | Aerial photography: Civertan Bt.