A község közvetlen közelében, az erdõvel borított Várhegy tetején található a szabályos, hosszan elnyújtott téglalap alaprajzú, ún. "háromsejtes" elrendezésû vár, az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, közelében a kapu védelmére szolgáló toronnyal.

Az eredetileg egyemeletes vár bõvítése Zsigmond uralkodásának idejére esik, amikor még egy emelettel megmagasították. Az 1543-1558-as évek között megerõsítették a vár bejáratát, kettõs farkasvermet alakítottak ki úgy, hogy a belsõ várkapu felvonóhídját átalakították, a kapu elé farkasvermet építettek, a kettõ közötti kõfalon kilövõnyílást vágtak. A nyugati farkasvermet felvonóhíddal látták el, a jelenlegi bejárat elé egy egyszintes épületet emeltek, és a belsõ farkasvermet feltehetõen pallókkal fedték be.

A hódoltság alatt a törökök a nyugati torony és a belsõ vár kapuja között egy kazamatasort alakítottak ki, amely mögött egy dongaboltozatos helyiséget is építették. Ebbõl az idõbõl származik a kapubejárat fölötti két õrfülke, melyekbe a függõfolyosókról lehetett bejutni. A várat egy kerítõfal övezte, de ennek feltárása még nem történt meg.

A gesztesi vár építésének pontos idejét és építõjének nevét nem ismerjük. Feltehetõen a honfoglalástól itt birtokos Csák nemzetség valamelyik tagja építhette a tatárjárás után. A várat elõször az 1326-ban kelt oklevélben említették, amely szerint Károly Róbert király a Csák nembeli István fiaitól, Pétertõl és Istvántól csereképpen átvette Gesztes, Csókakõ, Bátorkõ, Csesznek várakat, a hozzájuk tartozó birtokokkal, s értük Dombó és Nyék királyi várakat adta tartozékaikkal együtt. Várnagyát, chóri Nagy Péter fia Tamás 1331-1360 között kiadott okleveleink gyakran említik. A királyi várban tartózkodott 1360-ban Nagy Lajos, 1387-ben Zsigmond király, 1388-ban pedig Mária királyné.

Gesztes várát Albert király 1438-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el, a zálogot 1458-ban Mátyás király is elismerte. 1444-1446 között Újlaky Miklós mondta magáénak, aki ekkor ténylegesen is a birtokában tartotta. Rozgonyi János királyi tárnokmester és fia János, valamint testvérei Rajnáld s Ozsváth 1460-ban Újlaky Miklósra ruházták át Gesztes várban és tartozékaiban szerzett összes örök-, valamint zálogjaikat. A Rozgonyiak ennek ellenére 1464-ben még jogot tartottak ugyan a birtokhoz, azonban ekkor, de még 1492-ben is az Újlaky család birtoka volt. Gesztest Török Imre nándorfehérvári bán ténylegesen, csak 1517-ben tudta birtokba venni.

A mohácsi csatavesztés után, 1529-ben ostromolta elõször a török a várat, de csak 1543-ben foglalta el. Rövid idõ után újra magyar kézre került, majd 1558-ban a királyi sereg szállta meg, de még ebben az évben újra a török lett az úr, majd pedig 1605-ben Bocskai foglalta el.

A gyakori harcok során súlyosan sérült várat 1652-ben a Komárom megyei gyûlés 400 forinton helyreállíttatta de ezután már hadi jelentõségét vesztve, karbantartásával senki sem törődött.

Véglegesen a XVIII. században pusztult el, amikor a birtokos Esterházi József engedélyével a vár köveit a majki kamalduli-rendház építkezéseinél használták fel.

A várat az 1960-as években az OMF táratta fel G.Sándor Mária régész irányításával, és helyreállítatta Erdei Ferenc (OMF) építész tervei alapján.

Forrás: www.varak.hu

Kapcsolódó oldalak:
www.magyar-varak.hu | www.legifoto.com | www.szepmagyarorszag.hu