Vártörténet | Programok | Kapcsolódó oldalak: [1]

Eger városától keleti irányban, a Bükk zöldellő hegyei között bújik meg Cserépváralja községe. Napjainkban egy régészcsapat értő módon vallatja területét, hogy megismerhessük eme kicsiny erősség elfeledett históriáját.

A róla fennmaradt oklevelek tanúbizonysága szerint Cserépvárat viszonylag későn emelték, az addigra sorsára hagyott Gerennavár pótlására. Luxemburgi Zsigmond király adományaként került a Rozgonyiak birtokába. A középkor további évszázadaiban még magáénak mondhatta a Szomszédvári, a Pohárnok és a Báthory család.

Főként, mint uradalmi birtokközpont szolgálta urait, míg katonai szempontból már a török hódoltság idejére elavultnak számított. Cserépvár nem szerepelt a hadi krónikák lapjain, maradványainak nagy részét a közeli barokk kastély építésére használták.

A történelem fintora, hogy napjainkra ez a főnemesi rezidencia is elpusztult, csak a kápolna tömbje látható. Amikor a völgybeli településtől idáig eljutunk, menjünk tovább a kápolna kerítése mellett a fákkal benőtt magasabb Várhegyig. Itt rejtőznek a cserépvári romok.

A helybeliek büszkén mesélik most is, hogy az 1848-as szabadságharc csatazaja elől ide költöztették szülei a négyesztendős Munkácsy Mihályt.