Forrásaink szerint Újhelynek két vára is volt. Az egyik minden bizonnyal favár volt, "Castrum nostrum de Saturhyg" néven a Sátorhegyen állt, a másikat 1352-ben a Várhegyen kõbõl építették és okleveleinkben "Castrum Wyheluara" illetve "Castrum Wyhel" néven szerepelt.
A tatárjárás során 1241-ben a város, a várral együtt elpusztult. A veszély elmúltával visszatért lakosság, a települést újra felépítette, de nem a régi helyén, mely a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai miatt mindíg veszélynek volt kitéve, hanem mai helyén, a Ronyva jobb partján a Sátorhegy tövénél és innen vette az új falu - nova villa - is nevét Sátoralja-Újhely.

Soós Elemér munkája

Az áttelepülés pontos idejét nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy a város 1256-ban már állt. Ezt a IV. Béla király által 1256-ban kiadott okirat is tanúsítja, melyben a pálosoknak Kis-Toronyán szétrombolt klastromának újra felépítését rendelte el. Úgy látszik, vára ismét felépült, mert V. István ifjabb király 1261. évi szabadalomlevelében "cum hospites nostri de Satureleu ad castrum nostrum de Saturhyg convenerint" szerepel, vagyis "a Sátoraljai vendégeink Sátorhegyi várunkban gyûltek össze.

III. Endre király 1291-ben civitasnak nevezi "Saturalia Wyhel" alakban, amikor Tornya, Borsi, Kovácsi, Obozliget falvak is hozzátartoztak. Nem sokkal késõbb 1298-ban a Ratold nemzetségbõl származó István fõispánnak fiát Kokas mestert említették birtokosaként, kitõl a következõ évben János zodai ispán szerezte meg, aki feltehetõen a Sátorhegyen álló favárat lerombolta.
Újhely 1321-ben a Ratold nemzetségrõl Micz bánra szállt, de ennek fiai még ebben az évben tartozékaival együtt "Purustyán" Borostyán váráért Károly Róberttel elcserélték. Harminc év múlva 1351-ben Nagy Lajos király a litvánok vezérét, Keissootot legyõzve annak fiát, Kariatovics Tódor herceget magához vette, és neki adományozta Újhelyet. E litván herceg telepítette Zemplén megyébe a ruténeket és egy részüket Újhely városában helyezte el, ahol templomot is építtetett részükre, ezzel egyidõben a Várhegyen erõs kõvárat emeltetett.

A vár napjainkban a Civertan légifelvételén

A királyi kézre került várat Zsigmond 1390-ben Perényi Miklós szörényi bánnak adományozta, kinek halála után 1429-ben a Pálóczy család birtoka lett. E család nevében intézkedik 1497-ben elsõ ismert itteni várnagya Földessy Balázs.
A mohácsi csatában a vár ura Pálóczy Antal életét vesztette, és a hátramaradt családtól, özvegy Ráskay Magda asszonytól 1527-ben Perényi Péter Újhely várát erõszakkal elfoglalta.

1528-ban Perényi várnagyát, Simon deákot az õrség kizárta és várat Serédy Gáspár császári vezérnek adta át. Perényi azonban csapatával hamarosan megjelent a vár alatt és azt visszafoglalta.

Az ostrom során megsérült falakat 1534-ben Kassáról hozatott építõmunkásokkal javíttatta ki, erõs bástyákat építtetett és Újhely várát - Patak vára mellett - a környék legerõsebb várává alakíttatta át. A vár birtokára 1538-ban Ferdinándtól királyi adománylevelet is kapott. János király serege 1545-ben foglalta el a várat, de néhány évvel késõbb Perényi Péter halála után, fia Gábor 1558-ban visszafoglalta. Azonban még ebben az évben Telekessy Imre császári vezér megint visszavette, felgyújtotta, majd földig lerombolta.

Légi fotók a várról a www.legifoto.com oldalán

Forrás: http://jupiter.elte.hu/

Kapcsolódó oldalak:
www.satoraljaujhely.hu  |  www.civertan.hu/legifoto

   

Tárhelyszolgáltató: MediaCenter Hungary Kft.
Postai cím: 6001 Kecskemét, Pf. 588.
Székhely cím: 6000 Kecskemét, Sosztakovics u. 3. II/6.
Adószám: 13922546-2-03
web: www.mediacenter.hu | e-mail: mediacenter@mediacenter.hu