Tokaj vártörténet
Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel
vettek körűl és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület
állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a tatárok elpusztították.
A vár újraépítése 1283-1290 között történhetett.
IV. László uralkodásának végén e vidék az Aba nembeli Amadé nádor
birtoka volt, aki 1290 elején ellenállást szervezett a király ellen,
ezért László a hozzá hű Mizsét nevezte ki az ország nádorává.
Az 1290 június 18-án kelt oklevél megemlíti, hogy Mihály ispán fia
István megbízásából János ispán ostromolta Kőrév (Tokaj) várát. A vár
vagy az ostrom során, vagy az ezt követő rövid időn belül pusztulhatott
el, mert újra csak a XV. században kelt oklevelek említik.
Nincsenek adatok arra nézve sem, hogy ki és mikor építette a rév
védelmére a XVI.-XVII. századi látképeken ábrázolt, kör alaprajzú két
emeletes kőtornyot.
A várat a XV. század elején sokszögű kőfallal, sarkain kerek
védőtornyokkal, Mátyás király idején pedig ötszögű védőővvel
erősítették meg.
A Tokaj várára utaló első oklevél 1412-ben kelt, melyben Zsigmond
király utasításokat ad a tokaji alvárnagynak. A királynak egy 1422-ben
kelt oklevele szerint még ezt megelőzően Tokajt a várral és Tállya
várát Garay Jánosnak és feleségének Hedvig mazoviai hercegnőnek 12000
forint értékben nászajándékul adta, de a király kérésére Garay ezeket
még ebben az évben elcserélte a boszniai Szrebnik váráért és más
városokért. Zsigmondnak az 1433-ban a leleszi konventhez írt levelében
a tokaji, a tállyai, a regéci és a munkácsi várakat Brankovics György
szerb despota birtokaként említi, amelyeket már 1429-ben is kezében
tartott.
A tokaji várat 1451-ben Hunyadi János szerezte meg 12000 forint
ellenében és tartotta birtokában a haláláig. Ezután Mátyás király
kezébe került, aki 1460-ban átalakításokat is végeztet a váron, majd
1469-ben 12000 forintért Szapolyai Imrének adja zálogba.
A mohácsi csata után, 1527. szeptember 28-án Salm tábornok foglalta el
Ferdinánd király számára a Báthori István birtokában lévő várat.
1537-ben János király hívei visszavették, de még az év őszén Ferdinánd
seregei Serédy Gáspár vezérlete alatt sikeresen ostromolták és
elfoglalták. Serédy 1541-ben a várat adományként megkapta a királytól.
1556-ban a várat uradalmával együtt fia, István örökölte. Gyámja,
egyben a vár kapitánya Némethy Ferenc, átpártolva János Zsigmondhoz a
várat átadta Serédy Istvánnak. Ez évben Telekessy Imre és Forgách Simon
sikertelen kísérletet tett Tokaj elfoglalására. 1557-ben Némethy Ferenc
sikeresen védte meg Tokajt Dersffy István kassai kapitány ostroma ellen.
Perényi Gábor 1562-ben ostrommal a várat elfoglalta és egy huszárvárat
épített ide, amelyben 2000 ember elhelyezésére is lehetőség volt.
Schwendi Lázár kassai főkapitány 1565. február 2-án rohammal a várost
elfoglalta, majd 4-én a vár ostromát is megkezdte. Miután február 12-én
Némethy is életét vesztette a harcokban, az őrség szabad elvonulás
feltétele mellett a várat feladta. A javítási munkákat Rammin János és
Kálnássy Mátyás kassai kapitányok vezetésével azonnal megkezdték
azonban 1567-ben Hasszán temesvári pasa elfoglalta a várat.1595-ben
Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem birtokában volt a vár. Rövid időre a
császáriak szerezték meg, mert 1605-ben Bocskai István erdélyi
fejedelem vezére Czobor Mihály 21 hónapi osrtomzár után a vár őrségét
meghódolásra kényszerítette. Thurzó György foglalta vissza Tokajt
1607-ben, amiért is II. Mátyástól 70000 tallérért zálogként megkapta.
A vár újjáépítését az 1609. évi LXI. Tc. rendelte el. Bethlen Gábornak
a Ferdinánd elleni első hadjárata idején itt őrizték a magyar koronát.
A vár 1622-ben jutott Bethlen birtokába, aki 1628-ban itt tartotta
lakodalmát Brandenburgi Katalinnal. Bethlen halála után 1630-ban,
özvegye örökölte a tokaji várat és itt is lakott. 1664-ben I. Rákóczi
György, halála után II. Rákóczi György, majd ennek halála után a
császáriak birtoka lett. I. Rákóczi Ferenc 1670-ben a vár parancsnokát,
Starhemberg Rüdiger grófot elfogatta, Sárospatak várába záratta, Tokaj
várát pedig 8000 lovassal és 4000 gyalogossal Szuhai Mátyás és Szepesi
Pál vezetésével ostrom alá fogta, de a védők sikeresen verték vissza a
támadást. Két év múlva sikerült ugyan elfoglalni a várat, de 1675-ben a
Vaudemont Károly herceg vezette császári csapatok visszavették.
1678-ban Teleky Mihály sikertelen kísérletet tett a vár elfoglalására,
de Thököly Imre ez év szeptemberében már itt tartott haditanácsot.
Rövidesen ismét a császáriak, majd 1684-ben újra Thököly kezére került,
akitől 1685-ben Schultz tábornok vette vissza.1697-ben Tokaji Ferenc az
egykori regéci gyalogoshadnagy vezetésével a várat elfoglalták, de
rövid megszállás után Vaudemont herceg kezére került vissza.
A vár 1704. január 9-én hódolt meg II. Rákóczi Ferencnek. Rákóczi, hogy
Sárospataki várának 1702-ben történt felrobbantását megbosszulja,
elrendelte a tokaji erősség lerombolását. A parancsot Patay Sámuel
várkapitány hajtotta végre.
Kapcsolodó cikkek:
Tárhelyszolgáltató: MediaCenter Hungary Kft.
Postai cím: 6001 Kecskemét, Pf. 588.
Székhely cím: 6000 Kecskemét, Sosztakovics u. 3. II/6.
Adószám: 13922546-2-03
web: www.mediacenter.hu | e-mail: mediacenter@mediacenter.hu