A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a csatlakozó épületrészek állagvédelmével folytatódik. A projekt az INTERREG határon átnyúló program keretében, „Castle to...
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú, „Mezőtúr Városháza és kapcsolódó kulturális vonzerők komplex turisztikai fejlesztése” című projekt keretében valósítja meg...
A regéci vár kiterjedt romterületének régészeti feltárása évtizedek óta zajló folyamat, amelynek során sok érdekesség, váratlan lelet bukkant a felszínre. A többségében kályhacsempékbõl,...
|
Sárospatak vártörténet Hazánk északkeleti vidékén, a Bodrog folyó mentén terül el Sárospatak városa. Perényi Péter földesúr 1534-ben itt emeltetett magának lakótornyot és palotát.
Később a Lórántffy família birtokolta, ahová benősült I. Rákóczi György, így lett végül Rákócziaké Sárospatak. A vár ekkoriban nyerte el végső formáját, lakórészeit a reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint átalakíttatták. A kuruc felkelés megtorlásaként egyes részeit felrobbantották a császári csapatok, de a palotaszárny - mivel mindvégig lakták - megmaradt épségben. Az ódon falak között Vármúzeumot rendezetek be. A nép ajkán számos legenda maradt fenn az ódon várról, természetesen a legtöbb a "nagyságos fejedelemhez" II. Rákóczi Ferenchez köthető. Az egyik szerint, amikor a labancok üldözőbe fogták a kurucok fejedelmét, hogy megtévessze üldözőit, a patkót fordítva verette fel a lovának lábaira. Így a császári katonák az ellenkező irányba vágtattak, miközben a fejedelem biztonságba jutott.
Kapcsolódó oldalak:
|
   |
Az idők során magáénak vallhatta az egri várkapitány fia, Dobó Ferenc, majd rövid ideig Balassi Bálint,
aki titokban feleségül vette Ferenc úr leányát, Krisztinát, ezzel formálva jogot a váruradalomra.
