A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a csatlakozó épületrészek állagvédelmével folytatódik. A projekt az INTERREG határon átnyúló program keretében, „Castle to...
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú, „Mezőtúr Városháza és kapcsolódó kulturális vonzerők komplex turisztikai fejlesztése” című projekt keretében valósítja meg...
A regéci vár kiterjedt romterületének régészeti feltárása évtizedek óta zajló folyamat, amelynek során sok érdekesség, váratlan lelet bukkant a felszínre. A többségében kályhacsempékbõl,...
|
Cserépvár vártörténet Eger városától keleti irányban, a Bükk zöldellő hegyei között bújik meg Cserépváralja községe. Napjainkban egy régészcsapat értő módon vallatja területét, hogy megismerhessük eme kicsiny erősség elfeledett históriáját.
Főként, mint uradalmi birtokközpont szolgálta urait, míg katonai szempontból már a török hódoltság idejére elavultnak számított. Cserépvár nem szerepelt a hadi krónikák lapjain, maradványainak nagy részét a közeli barokk kastély építésére használták. A történelem fintora, hogy napjainkra ez a főnemesi rezidencia is elpusztult, csak a kápolna tömbje látható. Amikor a völgybeli településtől idáig eljutunk, menjünk tovább a kápolna kerítése mellett a fákkal benőtt magasabb Várhegyig. Itt rejtőznek a cserépvári romok. A helybeliek büszkén mesélik most is, hogy az 1848-as szabadságharc csatazaja elől ide költöztették szülei a négyesztendős Munkácsy Mihályt.
Információ
Kapcsolódó oldalak:
|
   |
A róla fennmaradt oklevelek tanúbizonysága szerint Cserépvárat viszonylag későn emelték, az addigra sorsára hagyott Gerennavár pótlására. Luxemburgi Zsigmond király adományaként került a Rozgonyiak birtokába. A középkor további évszázadaiban még magáénak mondhatta a Szomszédvári, a Pohárnok és a Báthory család.
