A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a csatlakozó épületrészek állagvédelmével folytatódik. A projekt az INTERREG határon átnyúló program keretében, „Castle to...
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú, „Mezőtúr Városháza és kapcsolódó kulturális vonzerők komplex turisztikai fejlesztése” című projekt keretében valósítja meg...
A regéci vár kiterjedt romterületének régészeti feltárása évtizedek óta zajló folyamat, amelynek során sok érdekesség, váratlan lelet bukkant a felszínre. A többségében kályhacsempékbõl,...
|
L’Huillier-Coburg–kastély, Edelény Az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya. Az 1716-30-ig épült együttest a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette. A Bódva szigetén álló kastélyt különlegessé teszik freskókkal díszített helyiségei. Beszámoló az uniós projektjeink edelényi munkáiról Az edelényi Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Központ kivitelezési munkálatai 2009 nyarán kezdődtek el.
Légi fotók: Civertan Stúdió, www.civertan.hu | www.legifoto.com
2008-ban KEOP-os pályázat nyomán elkezdődött az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély parkjának helyreállításának első üteme. Az edelényi kastély története L'Huillier katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában, s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott. Az építkezés befejezését követően a báró elhunyt, a díszítő munkákat már özvegye, Santa Croce Mária Magdolna készíttette. A végleges befejezés évét (1730) a déli homlokzaton elhelyezett emléktábla jelöli. A régebbi épületrészek felhasználásával, barokk stílusban épült kastély tervezőjét Voit Pál stíluskritikai alapon Giovanni Battista Carlone, egri püspöki építész személyében határozta meg. Írásos forrás hiányában azonban megoszlanak a vélemények a kastély tervezőjének személyét illetően. Carlone mellett felmerült Johann Lucas von Hildebrandt bécsi építész neve is. Az együttest egykor francia jellegű barokk kert vette körül. Erről és az épület 18. századi megjelenéséről tervek, alaprajzok és homlokzatrajzok maradtak fenn.
Gróf galánthai Esterházy István ugyanis 1763-1764 között Franz Anton Dvorzaczky közreműködésével felértékeltette és felmérettette a birtokot. Esterházy jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyon, az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki. A Bódva folyó kiszélesedő völgyében, Miskolctól 25 kilométerre található. A Bódva nagyon szép "völgyi folyosója" a régi időkben a hadak útja, békés időben kereskedelmi út volt. A Bódva szurdokában Borsod vára állt őrséget az ősi időkben, Edelény a Bódva hídjai felett rendelkezett, első okleveles említése 1299-ből származik. A város gazdasági szerkezetét hosszú évtizedeken át a szénbányászat és a mezőgazdaság határozta meg. A bányákat azonban 1995-ben bezárták. Napjainkban szőlő- és gyümölcstermesztés a jellemző a vidékre. Az Aggteleki Nemzeti Park világörökségi területére, híres barlangjaihoz a városon keresztül vezet a főútvonal. A város környékéhez tartozik a szelíd lankák között keletre megbúvó, aprófalvas Cserehát, hamisítatlan falusi hangulatával: nyugaton a ma még kevésbé ismert romantikus Galyaság. Látnivalói A Borsodi Tájház a város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Három porta lakóház- és gazdasági épületegyüttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A három porta termeiben a néprajzi anyagon kívül látható még cipész-, kerékgyártó-, kádár- és kovácsműhely, Hodossy Gyula kovács- és rézöntő mester munkái és a múzeum jelentős textilgyűjteményéből egy szép és gazdag kiállítás. Helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során előkerült leletanyag egy részének is. Működtetője a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum.
Edelényi református templom
|
   |
